Versek

betonból talpfát öntenék
szerintem ötszáz pont elég
a sínt te hoznád édesem

ha nem állnék meg és te sem
egy hétre rá már vaskerék
dobogna rajta vad zenét

az egyre zúgó szembeszél
kavarná össze életünk
s a távolságunk messze tűnt