megmaradni fagyban kéreg
mögött csendben szivárogva rügyek virágok
nélkül álmodni egy tavaszt a tér lassú
hódítását ringó ágainkkal amikor merevre fagyva az
állandósuló szél letöri őket gyantával sírni
vérezni sebünket nyalogatni és hinni egy
kandallót ahol megsemmisülve legyőzhetjük a fagyot